„Koromsötét volt 1858. február 11-én reggel. Zúgást hallottam (…) A mező felé fordultam, és láttam, hogy a fák levelei meg sem mozdulnak. Felemeltem a fejemet és a tekintetem ekkor a barlangra szegeződött. Egy Hölgyet láttam fehérbe öltözve. Fehér ruhája volt és hozzá egy kék öv, a lábain pedig egy-egy sárga rózsa. Ugyanilyen volt a rózsafüzérének is a színe. (…) keresztet akartam vetni, de nem tudtam felemelni a karomat. A Látomás keresztet vetett és én nagyon lassan fel tudtam emelni a kezemet és én is keresztet vetettem.

Március 2-án a Szűz a következőt kéri:

„Menj és mondd meg a papoknak, hogy jöjjenek ide és építsenek itt kápolnát!”

A plébános bizonyosságot akarva a jelenés asszonyának neve után érdeklődik, de Bernadett nem tud mit mondani. A plébános jelet akarva mondja a gyermeknek, hogy kérje meg a Hölgyet, hogy virágozzék ki a rózsabokor, és a kápolna felépül. A Szűz mosolyog a kérésen, s csupán ennyit mond:

„Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat.”

A forrás vize egyre bőségesebben árad, elhagyja a barlangot, s vize letisztul.

"Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként január 18-án levelet írt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, amelyben azt javasolta, hogy egészítsék ki a hazánkban vadászható fajok listáját. Semjén több javaslatot is tett a vadászok megbecsültségének visszaállítására, több fajt is felsorolt, amelyre szívesen lőnének a vadászok. Csakhogy mindegyik védett állat!

Gera Pál természetvédő ezután nyílt levélben kérte a fővadászt szándékai módosítására.

A franciaországi Lourdes a Pireneusok között, a Gave patak mentén húzódik meg a spanyol határ mentén, közel a Földközi tengerhez. A kegyhely a jelenések előtt nyomorúságos kis település.
Három gyermek, Bernadette és Maria Soubirous, a helyi szegény molnár lányai és Janka Abadie 1858. február 11-én fát szedegetnek a Massabielle szikla környékén. A malompatakon átgázolnak, de a 14 éves beteges Bernadett elmarad társaitól. Váratlanul erős szélzúgásra lesz figyelmes, és feltekintve a patak túloldalán egy sziklahasadékban a Szent Szüzet pillantja meg.

KILENCEDIK JELENÉS
(1981. július 2.)

Július 2-án csütörtökön a látnokok a templomba jöttek a néppel és imádkoztak a kérés szerint, majd a plébános szentmisét mutatott be. Utána a látnokok tolmácsolták a Szûzanya üzeneteit. Jozo atya 3 napos szigorú böjtöt kért a hívektõl, akik meglepetésére egybehangzóan igennel válaszoltak Az atya ekkor rádöbbent, hogy most valami rendkívüli történik a plébánián.

TIZEDIK JELENÉS
(1981.

HETEDIK JELENÉS
(1981. június 30.)

Kedd délelõtt két szociális munkásnõ igyekezte kifürkészni, hogy ki szervezi ezeket a tömeggyûléseket és rávették a kis látnokokat, hogy kocsival jöjjenek velük kirándulni. Ekkor Marija, Vicka, Ivanka, Mirjana és Jakov vettek részt a kis "kiránduláson". Èapljinába autóztak és üdítõvel kínálták a gyerekeket. Még egy játszótéren is megálltak nekik, csak hogy a bizalmukba férkõzzenek.
Fél hét tájban kérték a látnokok, hogy álljanak meg Cernben, de õk úgy tettek mintha nem hallanák õket.

ÖTÖDIK JELENÉS
(1981. június 28.)

Másnap a vasárnapi mise után az atya kikérdezte Ivánkát az eseményekrõl:

- Ivanka, tudod azt, hogy sokan, akik elmennek a templom elõtt méltatlankodnak amiatt, hogy semmit sem látnak, és semmit sem hallanak. Egyesek nagyon ki vannak ábrándulva.
- Én nem tehetek errõl.
-Tudom…de miért nem ad valami jelet?
- Hát, ezt nem tudom. Azt mondta, hogy a nép higgyen szilárdan…
- Én csak azt mondom magának, hogy láttam, és nem érdekel, hogy hisz-e abban vagy sem.

HARMADIK JELENÉS
(1981. június 26.)

A harmadik napon már tömegesen érkeztek Meðugorjeba és egyenesen a Podbrdo felé vették útjukat. Vicka, Jakov, Mirjana, Ivanka, Marija és Ivan, az egész napot várakozással töltötték.

A hat látnok

Délután 6 óra tájban elindultak fel a hegyre. Milka is velük tartott abban a reményben, hogy újra meglátja a Szûzanyát, de csak azt látta amit a többi jelenlevõ: egy nagy villámot, amely végighasított az égen és összekötötte a mennyet a földdel.

MEDUGORJE

Meðugorje /ejtsd: Megyugorjé/ Nyugat-Hercegovinában Mostartól délre Assisi magasságában helyezkedik el a 43. szélességi fokon.

Meðugorje látképe a Križevacról
(2004.)

AZ ELSÕ JELENÉS
(1981. június 24.)

1981. június 24-én két leány - a 15 éves Ivanka Ivankoviæ és a 16 éves Mirjana Dragièeviæ - a Bijakoviæi /Bijakovityi/ faluból délutáni sétára indultak a nagy hõségben. A házakon túl a Crnica hegy felé vették az irányt.

Fatima a jelenések idején 35-40 tanyát egyesítő portugál kis tanyaközpont. Innen pár kilométerre található Cova da Iria (Szent Irén völgye) ahol a Mária-jelenések kezdődtek. Az Aljustreli tanyán élő gyerekek itt legeltették bárányaikat. Nemcsak rokonok, de jó barátok is voltak. Minden délben együtt mondták el térden állva a rózsafüzér imát, majd játszottak tovább, miközben a nyájra is ügyeltek. A domboldalon levő kövekből kis házikót építettek nem is sejtve, hogy itt nemsokára Portugália legnagyobb bazilikája fog magasodni.